Mi az a befektetési alap?
A befektetési alap olyan kollektív befektetési konstrukció, amelybe sok befektető helyezi el megtakarításait közös cél érdekében. Az összegyűlt tőkét egy szakmai befektetési alapkezelő kezeli előre meghatározott befektetési politika szerint. Magyarországon a befektetési alapok működését a 2014. évi XVI. törvény (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, rövidítve: Kbftv.) szabályozza, a felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működik egy befektetési alap?
Amikor valaki befektetési alapba fektet be, befektetési jegyet vásárol. Az alap összes befektetési jegyének összértéke adja az alap kezelési nettó eszközértékét (NAV — Net Asset Value). Az alapkezelő ezt az összegyűlt tőkét osztja el különböző értékpapírok között az alap tájékoztatójában lefektetett elvek alapján.
Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő általában naponta számolja el és teszi közzé. A BAMOSZ — a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége — ezen adatokat nyilvánosan elérhető formában publikálja.
Főbb fogalmak
| Fogalom | Magyarázat |
|---|---|
| Befektetési jegy | Az alap egy egységnyi részesedését megtestesítő értékpapír |
| NAV (nettó eszközérték) | Az alap összes vagyonának piaci értéke mínusz az alap kötelezettségei |
| Alapkezelő | Az MNB által engedélyezett intézmény, amely az alap vagyonát kezeli |
| Letétkezelő | Az alap eszközeit elkülönítetten tartó bank, amely az alapkezelőtől független |
| Tájékoztató (KIID/KID) | Az alap befektetési politikáját és kockázatait leíró kötelező dokumentum |
A befektetési alapok főbb típusai
A hazai piacon számos alaptípus érhető el. Az alapkezelők kötelezettsége, hogy az alap tájékoztatójában egyértelműen meghatározzák a befektetési célt és az eszközstruktúrát.
Részvényalapok
A részvényalapok vagyonuk meghatározó részét részvényekbe fektetik. A potenciálisan magasabb hozamlehetőség mellett a rövidebb távon tapasztalható árfolyam-ingadozás (volatilitás) is magasabb lehet, mint a többi alaptípusnál. A hazai tőzsdén (BSE) szereplő vállalatok részvényeibe fektető alapokon kívül léteznek régiós, európai és globális részvényalapok is.
Kötvényalapok
A kötvényalapok állampapírokat, vállalati kötvényeket és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vásárolnak. A kötvényalapok általában alacsonyabb volatilitással jellemezhetők, mint a részvényalapok, de ez alaponként jelentősen eltérhet a kötvények futamidejétől és kibocsátójának hitelminőségétől függően.
Vegyes (kiegyensúlyozott) alapok
A vegyes alapok egyszerre tartalmaznak részvényeket és kötvényeket. Az arány az alap tájékoztatójában rögzített — például egy konzervatív vegyes alap jellemzően alacsonyabb részvényhányadot tart, mint egy dinamikus vegyes alap.
Pénzpiaci alapok
A pénzpiaci alapok rövid lejáratú, általában magas hitelminőségű értékpapírokba (például rövid futamidejű állampapírok, bankbetétek) fektetnek. Ezek a legalacsonyabb volatilitású alapkategóriák közé tartoznak.
Ingatlanalapok
Az ingatlanalapok vagyonuk jelentős részét ingatlanokba vagy ingatlancégek értékpapírjaiba fektetik. Fontos jellemzőjük, hogy a visszaváltás (a befektetési jegyek eladása) általában hosszabb átfutási időt igényel, mint likvid értékpapírokba fektető alapoknál.
Nyilvános és zártkörű alapok
Magyarországon a befektetési alapok lehetnek nyilvános vagy zártkörű alapok. A nyilvános alapok befektetési jegyeit bárki megvásárolhatja; ezek az alapok az MNB nyilvántartásában szerepelnek, és a BAMOSZ honlapján is megtalálhatók. A zártkörű alapokba kizárólag minősített befektetők fektethetnek be, és ezek nem kínálhatók nyilvánosan.
Nyílt végű és zárt végű alapok
A nyílt végű alapoknál a befektetési jegyek száma változó: a befektetők folyamatosan vásárolhatnak és válthatnak vissza befektetési jegyeket. A zárt végű alapoknál a befektetési jegyek száma rögzített; a jegyek másodlagos piacon (például a tőzsdén) forgalmazhatók.
A befektetési alapok befektetői nem az alap hitelezői, hanem annak résztulajdonosai — ez alapvetően különbözik a bankbetéttől, ahol a betétes hitelezővé válik.
Befektető-védelem
A befektetési jegyeket tartó befektetőket a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védi, amennyiben a befektetési szolgáltató fizetésképtelenné válik és nem képes kiadni az ügyfelek értékpapírjait. A BEVA védelme jelenleg személyenként legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő összegig terjed. Fontos megjegyezni, hogy a BEVA nem véd az alap befektetéseinek piaci értékcsökkenéséből eredő veszteségekkel szemben.
Hol találhatók részletes adatok?
Az egyes alapok befektetési tájékoztatói, éves és féléves jelentései az alapkezelők honlapján, valamint a BAMOSZ adatbázisában (bamosz.hu) érhetők el. Az MNB fogyasztóvédelmi tájékoztatói a mnb.hu oldalon találhatók.
Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű. Nem minősül befektetési tanácsadásnak. Befektetési döntések előtt forduljon engedélyezett pénzügyi szakemberhez.