Értékpapír-típusok kezdőknek

Az „értékpapír" kifejezés gyűjtőfogalom: olyan okiratot vagy elektronikusan nyilvántartott jogot jelöl, amelyhez meghatározott vagyoni jogok kapcsolódnak. A mindennapi befektetési gyakorlatban elsősorban három nagy kategóriával találkozunk: részvények, kötvények és állampapírok. Magyarországon ezek nyilvántartását és szabályozását az MNB és a KELER Zrt. felügyeli.

Részvények

A részvény egy részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott hányadát megtestesítő értékpapír. A részvényes tulajdonostársnak minősül, így részesedik a vállalat nyereségéből (osztalék formájában) és a vállalat növekedéséből — de viseli a veszteségeket is.

Részvénytulajdonosok jogai

• Osztalékhoz való jog — a közgyűlési határozattól függ, nem kötelező kifizetés
• Szavazati jog a közgyűlésen (törzsrészvényeknél)
• Felszámoláskor a hitelezők kielégítése utáni vagyonrészre való jogosultság
• Elsőbbségi részvényeknél meghatározott feltételek esetén az osztalék vagy visszaváltás előnye

Részvények a Budapesti Értéktőzsdén

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hazai és néhány külföldi vállalat részvényei is forgalmazottak. A prémium kategóriás papírok közé tartoznak a nagyobb, likvid, magyar cégek részvényei. A BÉT oldalán (bse.hu) az egyes részvények árfolyamadatai, kibocsátói közleményei és pénzügyi adatai nyilvánosan elérhetők.

Kötvények

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kibocsátó (cég, bank, önkormányzat) meghatározott összegű kölcsönt vesz fel a befektetőtől, és vállalja, hogy lejáratkor visszafizeti a névértéket, valamint az időszak alatt rendszeresen kamatot (kupont) fizet. A kamat lehet fix vagy változó (például inflációhoz kötött).

Vállalati kötvények

A vállalati kötvények kockázata erősen függ a kibocsátó hitelminőségétől. Hitelminősítő ügynökségek — például az S&P, Moody's vagy Fitch — osztályozzák a kibocsátókat. A befektetési kategória alatti (ún. „high yield" vagy „junk") kötvények magasabb kamatot ígérnek, de a nemfizetés kockázata is magasabb.

Jelzáloglevelek

Magyarországon a jelzáloglevelek külön kategóriát alkotnak: ezeket jelzálog-hitelintézetek bocsátják ki, és fedezetet jelzáloghitelek nyújtanak alattuk. Részletes szabályozásukat a jelzálog-hitelintézetekről szóló törvény tartalmazza.

Állampapírok

Az állampapírok az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A magyar állam garantálja a névérték és a kamat visszafizetését. Az ÁKK rendszeresen bocsát ki:

• Diszkontkincstárjegyek (DKJ) — 3, 6 vagy 12 hónapos futamidőre, kamat nélkül, névérték alatt vásárolható
• Kötvények (KTV) — fix kamatozású, éven túli futamidejű papírok
• Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) — inflációhoz kötött kamatozású, 5 éves futamidejű
• Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) — lépcsőzetes kamatozással, 5 éves futamidő
• Bébibond (BABA) — 19 éves lejáratú, a 2020. január 1-je után született gyermekeknek

A retail állampapírok az ÁKK (allampapir.hu) és az Államkincstár hálózatán keresztül vásárolhatók meg.

Az állampapír nem azonos a bankbetéttel: az állampapír értékpapír, amelynek árfolyama változhat — bár lejáratig tartva névértéken jár vissza (ha az állam nem kerül fizetésképtelen helyzetbe).

Befektetési jegyek

A befektetési jegy befektetési alap részesedését megtestesítő értékpapír. Bővebben a Mi az a befektetési alap? cikkünkben olvashat erről.

Tőzsdén kereskedett alapok (ETF)

Az ETF (Exchange-Traded Fund) tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely általában egy indexet (például BUX, S&P 500, MSCI World) követ passzív módon. Az ETF-ek nap közben is kereskedhetők, mint a részvények. A magyarországi befektetők jellemzően külföldi (főként európai) ETF-eket érnek el brókercégek platformjain keresztül.

Az értékpapírok nyilvántartása Magyarországon

Magyarországon az értékpapírokat a KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár) tartja nyilván dematerializált (papír alapú okirat nélküli) formában. A befektető a saját brókercégénél vagy banknál vezet értékpapírszámlát, amelyen az általa tartott értékpapírokat rögzítik.